Reggel arra keltem, hogy Mr.P épp telefonál a „ tuktuk miniszterrel”. Mint később kiderült, azért hívta, mert megszerette volna köszönni a múltkori vacsorát és érdekelte, hogy hozhat-e nekünk reggelit? Hát persze, hogy hozhat. Nagyon finom volt. Helyi reggeli, de a kajákról majd később.
Megvártuk Pöpcsit, majd átmentünk Hikkaduwába a maffiához.. Kértek tőlünk valamit Colomboból, amit sikerült beszereznünk. Mi meg egy szívességet szerettünk volna kérni. Csak pont rosszkor mentünk oda, mert five-M, a maffiafőnök épp valaki másnak tett „szívességet” , de megkért minket, hogy délután hívjuk fel és akkor pontosítunk mindenen. Én nagyon kedvelem ezt az embert, de azért tartok tőle egy picit, nem szeretnék az ellensége lenni.
Mivel már Hikkaduwában voltunk úgy döntöttünk, hogy benézünk a bankba, hátha megjött már Mr.P PIN kódja, amit már 2 hónapja kérvényezett. Láss csodát, próbálkozásunk nem volt reménytelen és sikertelen sem, hiszen a kód megérkezett. Mr.P nagyon boldogan átballagott az ATM-hez és PIN kódjával a birtokában kivett valamennyi pénzt a falból.
Utunk innen a Corall Garden Hotelbe dolgozni, mert itt már régen voltunk. Mielőtt nekiláttunk volna a munkák tömkelegének, megmártóztunk az óceánban az óriástekik között.
Sajnos áldozata lettem a decemberi árlistának, mert majdnem kétszer annyiba került a múltkori fogyasztásomhoz képest ugyanaz a termék ( üveg sör).
Miután itt sikerült nagyjából minden elintézni, felhívtuk five-M maffiafőnököt. Mondta, ogy már mehetünk hozzá.
Átmentünk a most épülő rezidenciájába. Elnézést kért, hogy délelőtt nem tudott fogadni minket. Megkérdezte, hogy milyen szívességet szeretnénk tőle kérni-kapni.
Miután Mr.P felvázolta, hogy mi a tényállás. Sajnos nem áll módomban erről mélyrehatóbban beszámolni ( mármint a szívességről). Five-M reakciója kissé váratlan volt, fogta magát beugrott a kocsiba és mondta, hogy menjünk.
Mellette ültem egész úton. Átutaztunk egy másik városba. Nagyon izgatott voltam, reméltem látok valami fenyítést, vagy fight-ot, esetleg egy felvillanó revolver ezüstös csíkját. Sajnos nem így lett. Mr.P-vel kiszálltunk egy kicsit hamarabb. Five-M nem szerette volna, hogyha bárminek tanúi is lettünk volna, és azt sem, hogy esetleg velük meglássanak minket, mert az nem mindig jelent jót. De nem sokkal később visszajöttek értünk, mondták „szívesség lehetőségeket”. Megint mellettem ült a főnök. Mr.P érdeklődött, körülbelül mennyibe kerülne a szívesség. Five-M azt mondta, hogy ő nem kér pénzt, mert ezt csak barátságból teszi. De lehet, hogy egy nap majd viszonozhatjuk neki.
Megálltunk velük egy étteremben, jól belakmároztunk. Amikor visszaültünk a kocsiba, már megint mellettem volt a főnök. Arra lettem figyelmes, hogy méregetett. Majd egyszer csak megkérdezte, hogy nincs-e kedvem a „házában dolgozni”, tehát a testőre lenni. Mondtam neki, hogy most hirtelen nem látok rá sok esélyt, de mivel nem szerettem volna megbántani, biztosítottam afelől, hogy még gondolkodom kecsegtető ajánlatán. Mindenesetre nagyon megtisztelőnek éreztem, hogy a maffia főnök lát bennem „fantáziát”. Valószínűleg nagy respektet jelentene, ha fehér bodyguard-ja lenne.
A hazaút során még five-M és Mr.P pontosították, megbeszélték a szívesség részleteit. Majd hazavittük five-M maffiafőnököt a most épülő rezidenciájába.
Miután az egész délutánt a maffiával töltöttük, még benéztünk a HELP Village-be. Nem sokat maradtunk, beszélgettünk sok mindenkivel, majd hazatértünk otthonunkba.
Itthon a hatalmas blog elmaradás behozásába fogtam. Közben Mr.P nyugovóra tért. Nem sokkal később én is.
Szerencsére már alig van kutyaharc az este folyamán, de sajnos még akad egy pár, de ezek már nem zavarnak annyira békés szundikálásom alatt.
Elfelejtettem leírni a poya-day egy fontos eseményét. Pont a házunk előtt történt egy baleset. Nagy ricsajra lettem figyelmes. Kinéztem az ablakon, egy tuktuk tetejét láttam. Meg egy bukósisakos emberkét. Hát karambolozott egy tuktuk egy motorral. Van ilyen. Aztán hoppá egyszer csak megláttam még egy bukósisakos emberkét felbukkanni. Meg még egyet. Meg még egyet. Meg még egyet. Meg még egyet. Összesen ötöt. Öt ember volt a motoron. Ők ütköztek egy tuktukkal. Jót kuncogtam magamban
