HTML

Srí Lanka, Mr.P, Pöpcsi és én

Srí Lankán van egy évben a legtöbb munkaszüneti nap. Én azért megpróbálok dolgozni valamit.

Friss topikok

Linkblog

Day 17 - egy laza nap

2009.12.09. 14:46 matvely

Korán kellett kelnünk, mert úgy volt, hogy ismét átmegyünk Unawatuna Beach-re fiveM társaságában. De nem így lett.

Sajnos ezek titkos ügyek, ezért nem tudom leírni pontosan, hogy kivel mi és hogyan történt. Az  lényeg, hogy végül találkoztunk fiveM-mel a Coral Garden Hotel egy eldugott, árnyékos, roppantul misztikus pontján. Valószínűleg felismerték őt a Hotelban, mert ingyen hoztak nekünk inni valami koktélszerűséget.

Megbeszélésünk hosszadalmas volt, de a baráti viszony végig fent maradt. Szerencsére.

Dolgunk végeztével érzelmes búcsút vettünk egymástól. FiveM még mindig úgy néz rám, mint egy potenciális testőrre.

Miután a maffiások elmentek mi még maradtunk  szállodában. Jó fél óra elteltével megérkezett BeeGee és kis családja.

Társalogtunk velük egy keveset erről-arról. Megrohamoztuk szegény óceánt. Jót fürödtünk. Elmentünk kajálni. Jót ettünk, de sajnos itt nem Mr.P volt a chef, ezért nem tudtuk kiélvezni legfenségesebb ételeket, de  Mr.P társasága valamilyen szinten kompenzálta ezt, biztos említettem már, de újra meg kell jegyeznem, hogy csodálatos humorral rendelkezik. Meg nagyon jól főz.

Kajánk után elmentünk Nocsihoz a SpunkyMonkey wakeboardcampbe. Vízisíztünk egy jó a varánuszoktól hemzsegő lagúnában. Vicces volt, hogy 5 kutya le-fölrohangáltak a varánuszok után és mindegyiket el akarták kapni. Egyet sem sikerült nekik elkapni. Persze a vízbe nem mertek bemenni a kutyák.

Maga a vízisí pompás egy találmány. És ha már az ember fel tud rá állni, akkor ugyanazzal a technikával működik, mint a normális síelés. Egy gond volt vele, hogy a végére eléggeé elfáradtak a karjaim. Este sokat küszködtem a sörös korsóm felemeléseivel.

Egyébként ez a spunkymonkey dolog nagyon jó helyen van, kellemes környezetben. Szerintem még visszamegyek valamikor.

Utána elválltunk BeeGee-től és kis családjától. Elindultunk hazafele. De kénytelenek voltunk megállni, mert kifogyott a benzin. Vagy a diesel. Nem tudom már. Az a lényeg, hogy nem vol üzemanyag a járműben. Pöpcsikicsukimaki kétség kívül nagyon jó sofőr. Csak sajnos elhagyta a jogsiját, mint kiderült személyije sincs. Meg hát üzemanyagról sem gondoskodik. De hát már említettem: 40 kiló linkség.

Utána hazajöttünk elvoltunk még egy darabig Mr.P-vel, néztük egy kicsit a TV-t. Majd Mr.P elköszönt és elvonult szentélyébe. Tettem-vettem egy darabig majd én is búcsút mondtam a mának. Legalábbis azt hittem. Két kicsi, aranyos de roppantul aranyos iciri-piciri cica állandó, egész estén át tartó nyávogása miatt nagyon rosszul aludtam.

 

Szólj hozzá!

Címkék: tuktuk sri lanka mr.p pöpcsi hikkaduwa sunils hotel five m

A bejegyzés trackback címe:

https://poya.blog.hu/api/trackback/id/tr91585881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása